Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Evangélium Jn 3,13-17

2011.09.14

Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a
  mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a
  mennyben van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják
  fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem
  örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát
  adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
  Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem
  hogy általa üdvözüljön a világ.



  Elmélkedés:
  Isten azért küldte el Fiát a világba, hogy általa üdvözüljön a világ –
  olvassuk ma, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén az
  evangéliumban. Szent Pál tanítása szerint az az igazi bölcsesség,
  amikor az ember a Keresztben felismeri az üdvösség eszközét és nem akar
  másról tudni, csak a megfeszített Jézus Krisztusról. Erre a
  bölcsességre szeretnénk mi is eljutni Krisztus Keresztje előtti
  mindennapi imáinkban, hogy szívünkbe fogadjuk a Kereszt titkát.
  Krisztus tanítványaiként keresztünket felvéve kell követnünk Őt. A
  kereszt Krisztushoz tartozásunk, szenvedésünk és önmagunk számára való
  halálunk jele, de ugyanakkor a megdicsőülés jelévé is válik majd
  számunkra a feltámadásunkkor.
  © Horváth István Sándor


  Imádság:
  Istenünk, köszönjük, hogy Jézus együtt akar lenni velünk is, miként
  Simon Péter bárkájába. Istenünk, Te tudod, mennyit fáradozunk, milyen
  kudarcokat élünk meg. Te látod mindennapi fáradozásainkat mennyire
  eredménytelennek érezzük. Hozzánk is szólsz Jézus által, miként
  Péterhez: vessétek ki a hálót halfogásra. Magunktól már sokszor
  feladtuk volna. Add, hogy sose vonakodjunk Jézus szavának
  engedelmeskedni! Add, hogy az Ő szavát követve megtapasztalhassuk az Ő
  életet átalakító erejét. Add, - hogy elhagyva mindent, ami fölöslegesen
  megköt minket, - szabadon követhessük Jézust!